Hihetetlenül büszke vagyok a lányomra, és úgy gondolom, hogy rendkívüli ember. Különösen büszke vagyok, mert egyedül neveltem fel, miután az apja elhagyott minket, amikor még csak csecsemő volt. Nehéz időszak volt, senkihez sem fordulhattam segítségért. Az egyetlen vigaszom az a kis ház volt, amit néhai anyámtól örököltem.